Ez utánzatnak is szar.

Aki nézett már rendes japán hentai rajzfilmet, vagy mangát, olyat, amit igényesen rajzoltak meg és története is van, az tudja, hogy ez a förmedvény ezekhez képest egy rakás szarkupac.

Se minőségben nem éri fel az eredetieket (még finoman fogalmaztam), de tartalmilag sem köt le. Most akkor ezt miért kellett?!!!

Tudom, hogy általában nem vagy a helyzet magaslatán,
de írok, mert kinőtt a házunk előtt egy magas platán.

Csak egy költői kérdésem lenne VARVIZIB-hez:
Te eddig mit tettél le az asztalra? (Nincs közöm a kiadványhoz egyébként.)

be fogom próbálni később mindenképpen.

@varvizib: t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSxG6ig2skOHTmjcWvemKo5ugyfnyxhjXKH42OlAuFx4upzIbdTDw

@varvizib: Te meg még trollnak is szar vagy.

Gyors belelapoztam, első szempillanatra király lett, pedig nem vagyunk pajtások a mangával. De ez tetszik. Letöltöm, és jól elolvasom majd.

Nem olvastam bele, csak gyorsan végiglapoztam, de nagyon tetszetős az egész. Sokkal jobban tetszik a Randomnál is. Kíváncsi leszek, a történetek milyenek.

Na akkor kezdem az értékelést, én mint képregényes "fan" nem érzem a "servicet", a Mangások meg nem tudom mit gondolnak, ugyanúgy mint a képregényesek, ők is egy eléggé belterjes közösség és habár ők ezen belül elég nyitottak, kifelé nehezen nyitnak, ezt tökéletesen példázza a legutóbbi Hungarocomix is, hozzáteszem a hallottak alapján azért a szervezés is jobban odatehette volna magát, lényeg hogy kíváncsi vagyok a Mangásoknál mennyire fog bejönni ez a Fanservicesség mert hát ott is érezhető egy olyan belterjesség ami nehezen nyit kifelé főleg az olyan dolgok iránt mint önálló ithoni kiadványok.

Gomb: Szépek a rajzok, nagyon picit megúszást érzek az első oldalnál abban hogy ismételgetjük a paneleket, de ha nagyon macerás és időigényes a kidolgozás akkor ez még elnézhető (attól még kissé zavaró a szemnek, egy stripnél még oké, de egy "hosszabb képregénynél már nem feltétlen, mert úgy érzi az olvasó hogy az alkotó megúszásra játszik ami nem feltétlen tesz jót a megítélésnek). A sztoriról nem tudok sokat mondani mert kimondom kerek perec, egy nagy lófütty, az utolsó oldalon elindul valami a nyomozók karaktereivel, addig a pontig kb semmi kötődésem nem volt a dologhoz, aztán megjelenik két rejtélyes, érdekes nyomozó, akik nyomoznak, na ez érdekes lehet... VÉGE. Ööö izé. Mi a fene? És akkor ennek mi értelme volt így? Ezért tök felesleges volt a képregény formátum, két három rajz elég lett volna, mert az is ugyanilyen szép és kb ugyanennyire van felépítve a története, és vannak kidolgozva a karakterei, hangulat vagy érzés közlésére tökéletesen elég, teljesen feleselges alá a képregényes formátum. Semmi, de semmi kötődés. Kicsit úgy érzem magam mintha egy korai Pinkhellből olvastam volna egy pár oldalas sztorit ami nem tetszett, úgy kb a jelenleg megjelent hét kiadvány közül a középmezőny valamelyik gyengébbikjét.
2/5

12 Óra: első rész
Rajzilag nem szertnék sokat hozzá fűzni Ismerem Emtrexx stílusát, hol bejön hol nem, szerintem ez olyan hogy téma függő. Ez alá a sztori alá tökéletesen passzol, nagyon örülök neki hogy bár nem hiszem hogy meg lesz magyarázva hogy mi miért van úgy ahogy, nem is érzem hogy ez szükséges lenne, nagyon örülök neki hogy nem csak a két főszereplő kapott részletes figyelemet és kidolgozást, hanem sok mellék karakter is, és Emtrexx pillanatok alatt fel tudja valahogy úgy ábrázolni az gondolatokat érzéseket a belső vívódásokat hogy az ember rögtön átérzi, ha hasonlítanom kéne valamihez akkor egyből a Scott Pilgrim jutna az eszembe, de szebb és mélyebb. Nagyon nüansznyi dolgok ütötték csak meg a szemem, pölö az angol megnevezések meg a helyszínek ez elsőre kifejezetten furcsa volt nekem, nem láttam értelmét sőt kicsit műviesnek jött le először, de Zsoltnak egy olyan erős történet felépítése van hogy egy ilyen apróság teljesen triviális mellékessé változik, nem érdekel hogy hogy hívják a helyet ahol vannak és hogy mi a nevük a szereplőknek, persze megkülönböztetés szempontjából meg a személyiség építéséhez fontos, de ettől eltekintve a történet mellett teljesen lényegtelen hogy az hol játszódik és ez jó, itthoni kiadványban először érzem ezt és ez nagyon szép teljesítmény, a másik apróság hogy szerintem a ribis beszólás béna, kifejezetten amerikai fogalmazásmód és gondolkodásmenet, és valahogy nagyon elüt, és mű így magyar nyelvben, a harmadik nagyon pici dolog ami néha zavart azok a buborékok, néha előfordult hogy figyelnem kellett nagyon hogy ki is mond mit, nem jön le rögtön elsőre a nagyon pici buborék csücskök miatt, és lehet érdemesebb lenne kevésbé szellős buborékokat is használni hogy ne takarjanak ki annyit, de ez már tényleg csak esztétikai kukac, szóval nagyon tetszik gratulálok.
5/5

Incidens a palacsintázóban.
Szacsinak baromi jó és jellegzetes rajzstílusa van, néztem én már korábbi rajzait, és tök jók, stílusosak karakteresek, kicsit Burtonos, de mégis egyedi, még azt se mondhatnám hogy Lakatos Pistire hajaz mert egyébként nem, volt olyan rajza aminél volt egy ilyen érezhető (gondolom véletlen) egybeesés de ezen azért már a stílus magabiztosan túlmutat. A történet viszont itt is csalódás. Föl van vezetve valami űrinvázió aminek lényeges funkciója nincsen azon kívül hogy egy ilyen magányos hangulatot teremt, de kifejezetten pazarlásnak érzem hogy egy ilyen titokzatos hátteret csak azért felépítsünk ilyen részletesen és misztikusan hogy egy étterem unalmát éreztessük vele, felesleges, a karakterek alapvetően unszimpatikusak, nem tudok velük azonosulni, a történet pedig lényegében nem vezet sehová. Van egy bolond aki bekamuzza, hogy nem bolond, aztán kiderül hogy bolond s minden marad úgy ahogy volt. Lassan kitalálok ezekre a történettípusokra egy megnevezést, Hathuszas gyors, jött és ment. Kevés, és több figyelmet és kidolgozást igényelt volna hogy valami meg is ragadjon belőle a rajzon kívül, mert kb csak marhulás az egész, aki vevő rá annak egyszer bejön és kész. De ahhoz hogy az emberekben igényt teremtsünk ennél több kell és koncetráltabb figyelem.
2/5

Napvihar
Hát hol is kezdjem. Nem jó. Először is a főszereplők klisések, erőltetettek, a történet zavaros kidolgozatlan feleslegesen trágár és egyáltalán nem olvasóbarát, nagyon elszállt, megpróbáltam végigolvasni de kb a kétharmadát követően már csak átfutottam és itt ott beleolvastam hátha valami fogódzót találok de nem, azt látom hogy az alkotó teljesen kiéli benne a belső dolgait, de hogy ezt megfelelően felvezetni, tálalni bemutatni stb-stb nem sikerült az is biztos, van két karakterünk akiknek van háttere, amik elég erőltetettek és klisések, de ahogy haladunk a történetben ez konkrétan elég lényegtelen és funkciótlan lesz, a párbeszédek feleslegesen keménykedőek és a fogalmazás igencsak közhelyes. Kiélni magát vele az embernek, aki csinálja, arra tökéletes, meg azoknak is biztos jó akik az ilyenekben szeretik kiélni magukat mint befogadó. Ha a Gombra azt mondtam hogy Pinkhell középső számai. Akkor ez kifejezetten Pinkhell legelső számok. Keveredve a Café Postnuclearra jellemző erőltetett durvasággal és menőzéssel. A Napvihar művészi kiélésnek megfelel, kiadványnak nem.
1/5

A cosplay képek érdekesek, jópofák.

Röviden összegezve úgy érzem a "fan" része megvolt főleg a legvégén, a "Service" kevésbé, sokkal több értelme lett volna egy tematikus "Emtrexx" kiadványnak, itt most nagyon visszaütött az, ami ellen Chavezék kifejezetten ágáltak amikor megalakult a Random, névszerint hogy rövid pár oldalas kis izékkel és művészi önkielégítéssel semmit nem lehet elérni. Jelzem, a kiadvány tartalma két rövid pár oldalas izé, amik gondolom már korábban elkészült művek voltak és kapcsolatok révén az alkotó úgy vélték az lenne a legegyszerűbb hogyha ezekkel mutatkoznak be, mert ezek ott voltak a fiókban, így különlegesebb megerőltetés nélkül letehettek valamit az asztalra, egy jó képregény ami ordít az önálló, papír alapú megjelenésért és egy hosszabb valami, ami felépítésében eléggé a művészi önkielégítés és a hormonok kiélése felé tendál, egyáltalán nem olvasóbarát formában. Ez így most a kapufa és az öngól között áll, mégha volt is benne szép játék. Azért hajrá és kitartást.

@Chavez: igyekszik az ember, te biztos nagyobb troll vagy nálam.

Nagyon nem szeretem a mangát, de gyorsan átlapozva, csak annyit mondok, hogy ez tényleg pofás. A 12 óra borítója pedig valami kibaszottul fájdalmasan gyönyörű. Menjetek a fenébe, megerőszakoljátok itten a morgós előítéleteimet, mert muszáj lesz elolvasnom. :D

@vargafe: Ezen a téren nem sokat, azon kívül, hogy nagyon sok animét és hentait néztem már meg, és kedvelem ezt a műfajt.

Képregényt rajzolni nem tudnék, azt aláírom, viszont egy festményről is el tudom dönteni mennyire szép illetve kifejező, anélkül hogy festőnek kelljen mennem. Szóval tekintsük úgy, hogy én mint fogyasztó mondok véleményt.

A konkrét alkotásban nem tetszik, hogy borongós az egész, nincsenek színek, és számomra nem adja vissza a nézett filmek hangulatát (például a túlfűtött erotikát, vagy a könnyed humorral átitatott tiszta, naiv jellemeket, vagy a végletekig kitartó, ámde okosan harcoló harcos személyét). Ezt hiányolom tehát belőle a leginkább. Szerintem sokkal többet ki lehetett volna hozni a témából.

A kritikát hadd ne tekintsük trollkodásnak, elvégre semmi anyagi nyereségem nem származik attól, hogy lehúzok valamit. Ha ugyanez a képregény tetszene, akkor pedig dicsérném, ebben is biztosak lehettek. (És volt is példa ilyenre.) Ebben a kategóriában pont azért teszem magasra a mércét, mert az alkotói szabadság egy képregénynél sok mindent lehetővé tesz amit mondjuk más műfajban, például egy filmben sokkal nehezebb lenne kifejezni.

Ha én egy újságosnál találkoznék ezzel a képregénnyel, akkor biztos nem adnék érte pénzt. Ettől függetlenül persze ízlések és pofonok, lehet hogy valakinek meg pont ez bejön.

@varvizib:
"nincsenek színek"
mangarajongóként nem tűnt még fel, hogy a mangák fekete-fehérek? XD

"A kritikát hadd ne tekintsük trollkodásnak[...]"

@varvizib:
Azért azt meg kell jegyezni, hogy a második hozzászólásod jóval korrektebb volt. Megy ez, csak akarni kell.

Leszarozni nyugodtan lehet, csak nem mindegy, hogyan. (A negatív kritikákból többet tanulunk...)

Az remélem nem hiba, hogy negatív véleményem van. Ettől még alapvetően konstruktív maradok. Ha kell, tudok írni részletesebb kritikát is, amit a készítők fel tudnak használni. (Aztán persze vagy egyet értenek velem, vagy nem, ez már az ő dolguk.)

A különböző történetek különböző színvonalúak. Amikor az 1. bejegyzést írtam, akkor a legelső történetet néztem csak, utána már továbblapozni se volt kedvem.

Végiglapozva az egészet viszont van közöttük néhány olyan, ami már majdnem lekötött (és látok is bennük értéket), szóval némi átalakítással már elérhetné azt a minőségi szintet amit elvárnék egy ilyentől. Általában nem a rajzzal van gond, még pontosabban fogalmazva nem a rajzolók tehetségével.

Ha nem a 90-es évek magyar filmjeinek hangulata köszönne ezekből vissza, már az is nagy előrelépés lenne. Vagy ne írják akkor azt, hogy "keleti képregény-sorozatokat idéző anyag". Mert ha ez így le van írva, akkor bizony azt is várom tőle.

@Hamlet: most hogy mondod, megnéztem. És tényleg, én tévedtem... :-))

Viszonylag kicsi a gyűjteményem képregényekből (kb 15-20 db-ot hagytam csak meg a néhány száz közül amivel eddig találkoztam). Volt olyan közöttük, aminek a borítója színes, a belső oldalak fekete-fehérek: ezek egy része anime, egy része hentai volt. Olyan animét viszont valóban nem találtam, aminek a belső része is színes lett volna. A színesek mind hentaik voltak.

Valószínűleg az tévesztett meg, hogy többnyire a rajzfilm változatot nézem, és csak nagyon ritkán a képregényt.

Tehát akkor a színekkel kapcsolatban NEM SZÓLTAM.

A napviharral kapcsolatban szeretnék szólni pár szót !
Az eddigi oldalak valóban kicsit elvontak, de meg van a maga üzenetük. Ez nem a mi időnkbe játszódik, így hát nem lehet megszabni mik a szabályok.
Mivel még ösz-visz csak két fejezetet olvashattunk el szerintem még nem lehet eldönteni, hogy jó a történet vagy nem hisz még csak most kezd el kibontakozni. Valahol el kell kezdeni és az alkotó úgy döntött, hogy előbb a rossz oldalát mutatja meg ennek az újdonsült világnak, hogy később ne érjen annyi meglepetés.
Maga a történet ötletét még nem is hozta színre az alkotó, úgy vélem. Szerintem ki kéne várnunk mi lesz még ebből. A rajzolás pedig kifejezetten tetszik. Az eddigi történet hatását pont eltalálta.
Ami pedig a történet jellemzését illeti nem csak a szexről szól ez a sztori. Csak azért mert eddig ennyit olvashattál nem kéne rögtön elítélnetek. Köszönöm, hogy meghallgattok és szívesen elolvasom a válaszaitokat ha vannak.

Üdv Cchan

Chavez a legprofibb troll a világon még akkor is trollkodásnak veszik a szavait, amikor kedveset ír. :D
Cchan felhozott egy dolgot, ami vicces különbség a képregény és manga között. A képregényben ha az első rész nem tetszik valszeg nem térsz vissza hozzá. Ha mangában az első pár fejezet nem tetszik legyintesz, mert ez még csak a kezdete.

Pont ezért nem látom be, hogy megítéljék a történetet, amiközben még nem is ismerik a folytatását. Miért kell ilyet írni: "A Napvihar művészi kiélésnek megfelel, kiadványnak nem." ? Mert ugyebár ez manga és nem képregény !

Nem értek egyet azzal hogy nem lehet kritikát írni egy első részről, mert lehet, ez olyan dolog hogyha később jobb lesz, akkor azt egy későbbi kritika úgyis aposztrofálni fogja, lásd Első naptól az Utolsóig.

Meg az első rész dolga az, hogy megfogja az olvasót, ha már megfogtad utána vághatsz a fejéhez nehezen megemészthető dolgokat.

Ez egy érdekes koncepció hogy először megmutatjuk a rosszat hogy aztán jöhessen a jó, nem is ez a gond, a gond ott van hogy nincs felépítése nincs üteme a dolgoknak, az első oldalon szépen le van darálva az összes adata a két főszereplőnek, de ezek a dolgok a karaktereken nem látszanak, nincsenek bemutatva, nincsen felvezetve, csak így van és kész, de történet szempontjából lényegtelen is, mert láthatóan minden a hangulatnak van alávetve, amit a karakterek mondanak ,azok közhelyesek és trágárak, lényeges mondanivalójuk nincs mert általában két dolgot közölnek a mondandóikkal, a: mennyire kemények. b: mennyire szenvednek. A szereplők jelleme és háttere csak dísz, a sztoriban ugyanis ezek a stílusjegyek nem jelennek meg.

A másik hogy egy történetnek van felépítése íve és váza, ha Manga, ha képregény. A keleti kultúrában jellemzően inkább egy egyésgesen fentlévő feszültség van tehát a történetek általában úgy vannak felépítve hogy végig fent van tartva ugyanazon a szinten az érdeklődés így az egész mű konkrétan maga az élmény. Míg nyugaton ez inkább íves. Elindul nullárol felépíti a status quot, a jellemeket, a karaktereket a barátságokat a konfliktusokat és a feszültséget ami a történet végére csúcsosodik ki. Persze vannak áthallások az előbbit is fel kell építeni valamelyest, illetve persze ott is vannak klimaxok, de hatás szempontjából sokkal egységesebb az egész mint az utóbbi. Itt én most azt látom hogy ez a minimális felépítés ami szükséges lett volna ahhoz hogy a karakterekkel azonosulhassunk, ez hiányzik, és a feszültség is egy olyan magas szintre lett emelve ami kb a katarzis szokott lenni az utóbbi példában, ami folyamatosan fenttartva eléggé fárasztó, nem véletlen hogy a keleti kultúrában ha egységes ívű a történet akkor az direkt nem éri el ezt a szintet, és ez így van jól hiszen az egységes élmény bőven elég. Ráadásul ha az egész történet úgy van kialakítva hogy a durva dolgok vannak most és később csak nyugi van meg boldogság, hogy ne legyen meglepetés, akkor meg nincs ami fenttartsa az érdeklődést hosszú távon. tök jó dolog hogy kísérletezni akarunk a felépítéssel, hogy ezzel is kitünjünk, de ahhoz hogy ezt jól tudjuk csinálni előbb sajátítsuk el az alapokat.

Harmadrészt pedig ne külön kelljen már elmagyarázni hogy mi miért van, vagy miért lesz, mert ez a történet dolga kéne hogy legyen, megvannak rá az eszközök.

Megkérem a moderátorokat, hogy - ha lehet - töröljék ki az első hozzászólásomat, és ezt is. Köszönöm!

A Gomb szerintem is felesleges ilyen röviden, a rajz egyes elemei is értelmezhetetlenek, nagy képzelőerő kell, hogy kivegyem, mit találnak a noymozók. A 12 óra folytatása viszont nagyon fasza lett -az 1-t már olvastam-, elkapja a fiatalos életérzést, a fordulat meglepő volt, még egy új elemet behozni, először kicsit furcsálltam, mikor az alapkonfliktus is alig van kifejtve, de bizalmat szavazok, mert egyszerűen olvastatja magát, a Kalyberhez hasonló nagyon jó kortárs magyar képregény ígérete van benne és a rajza is szép. Kötetben is látni szeretném, mikor elkészül elég hozzá.

Véleményemet megírtam a blogomon (neroblanco.blog.hu/2011/08/02/random_fanservice_szolgalunk_es_megsem), de azért reagálnék pár korábbi kommentre.

Bár itt nyilván nem sokaknak kell magyarázni, varvizíb kedvéért talán érdemes elmondani, hogy a manga a japán képregény, az anime a japán rajzfilm (tehát "anime képregény" nem létezik).

Pádinak: szerintem kicsit felületesen olvastad el Madaras Andrea és Rimaszombati Laura képregényeit, jóval több van bennük, mint amire itt reagáltál. A "régi Pinkhell"-hasonlatok pedig szerintem egyáltalán nem ülnek, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy a PH-ban már a kezdettől minden rendben lett volna, vissza lehet keresni a KN fórumán, hogy bőségesen kritizáltam némelyik képregényt az első számokban. De azoknak a gyengéi egészen más jellegűek voltak, mint amik ennek a válogatásnak helyenként felróhatók.

Ha valaki lusta rákattintani a linkre és elolvasni a kritikámat, annak talán elég annyi, hogy összességében tetszett, jobban, mint a "sima" Randomok.

Köszi szépen az eddigi véleményeket! :) Természetesen kíváncsian várjuk a továbbiakat is!

Annyit fűznék csak hozzá az itt (és máshol) elhangzottakhoz, hogy a Random-béli megjelenést teljes értékű publikálásnak tekintjük, így például a 12óra itthon papíron történő későbbi megjelentetésének gondolata engem a legcsekélyebb mértékben sem foglalkoztat (már). Így efféle utóközlést nem tudok ígérni sajnos, bár tényleg örülök, hogy néhányan szívesen forgatnák kézben is az anyagot.

A 12 óra nagyon jó. Egészen elszontyolodtam, amikor a végére értem... :) Én is szívesen látnám papíron, ez a görgetősdi visszavesz az élményből. Gratulálok, Emtrexx!

Emtrexx: egy dolog, hogy nem keresed a lehetőséget, de ha valaki ki akarná adni kötetben, azt is elküldenéd? Nálam is állandóan be van kapcsolva a laptop, de szívesebben veszem le a polcról azt a képregényt, amit többször is elolvasok, nem csak egyszer.

Közben elolvastam a másik kettőt is.
A palacsintásra a legjobb szó a fura, több kis érdekes ötlet, maik stripekbe lettek volna valók, de még így sem adott ki egy történetet, inkább egy életképet fest meg, a rajza jó és sztem igenis a mangára törekszik, mégha panelezésben nem is, karakterábrázolásban, arckifejezésekben mindenképp.

A Napviharral kapcsolatban elsőre én is az elutasítást reagáltam, annyira távol áll tőlem ez a túlzott vérengzés és sok helyen másodszorra is azt tudom mondani, hogy -amennyire ezt kívülálllóként meg tudom ítélni- goth, depressziós tinédzser sablonokat rakott egymásra a szerző -mindenkit utál, Istent is, magát is-, a 18 évesen sokat szenvedett bérgyilkoslány nekem nem hiteles. Egyedül a templomi rész az apjával és a szülésbe belehalt anyjával mutatott igazi drámát, a többi vérengzés és pózolás.
De ha ezt el is fogadom vagy kedvelném az ilyen témát, akkor sem koherens a legtöbb párbeszéd, csak a világfájdalom süt belőlük. Hangulatot jól ad át, csak ilyen mennyiségben már megcsömörlik tőle az ember.
A végén pedig a lány menekül az ellenőrök elől, mikor egész addig Tinre mondta, hogy a zsaruk keresik. A kettő nem ugyanaz, de azért sztem logikus, hogy az ellenőrök is felismernék, meg za egész valahogy BKV-bliccelésből vett példának tűnik.

@geomayler: épp erről beszéltem a kritikámban, hogy a 18 éves kor sok mindent megmagyaráz. Könnyű idősebben olyasmit mondani, hogy "tinédzser sablon", tizenévesen egyáltalán nem gondolja az ember, hogy sablonosan gondolkodna. (Hozzáteszem, később sem, pedig hát akkor is előfordul.) A pózolás része a mangastílusnak, ezt tudomásul kell venni (vagy ne olvassunk mangát). A koherencia-gondok miatt lenne szükség szerkesztői tanácsokra, egyetértünk.

@NeroBlanco: A FanService-nél a jövőben is csak mérsékelten fogunk beleszólni abba, hogy ki hogyan vezeti a történeteit. Hogy hol milyen szerkesztői tanácsokra van szükség, azt legyél szíves ott megszabni, ahol illetékes vagy.

Amit én nem értek, az a címre felvetett panaszok, hogy nem annyira fanservice, mint a cím adja. Emberek, ez egy antológiás kötet. Tudjátok, hogy a pinkhell 20 oldalán nem folyamatosan rózsaszín lángok és ördögök vannak?

@Emtrexx: nem szabok én meg semmit, kritikát írtam és véleményt mondtam. No para.

@geomayler: "ha valaki ki akarná adni kötetben, azt is elküldenéd?"

Hát nyilván elég kevés alkotó utasítaná el ha ilyen ajánlatot kapna, de maradjunk a realitások talaján :D

Van benne valami :) Pedig kár értük. Nyugodtan csinálhatnának egy ilyen Random gyűjteményt, azoknak akiket érdekel :P Mert én is inkább a "kezemben szeretem fogni" a történetet.

Aki a kezében akarja fogni, az nézegesse tableten.

A tegnap esti hosszú beszélgetés után nem bírtam megállni, hogy el ne olvassam teljesen és aprólékosan, az eredmény itten látszik:

ahina.wordpress.com/2011/08/04/fanservice-random-modra/

Itt kevés a hely, nem szeretnék semmit sem kiemelni a kötetből, csupán egyetlen egy dolgot, a borítót. Még mindig szerelmes vagyok bele, nagyon bejött. Ha egy szót kéne rá mondanom, csak ennyit mondanék: püro (pro). Azaz... profi ^^

@NeroBlanco: "Pádinak: szerintem kicsit felületesen olvastad el Madaras Andrea és Rimaszombati Laura képregényeit, jóval több van bennük, mint amire itt reagáltál."

Vagy nem. :)

Emtrexx ez a 12 óra tetszett, várom a folytatását:), sajnos csak ez tetszett..te viszont már írtál, a többiben is.

a többieknél, nagyon jók a rajzok, de nem tetszenek a sztorik, az a Gomb..meg, miért csak ennyi?...a mangának elvan találva a hangulata, de süket a duma benne, vagy legalábbis nekem nem jön be..végig mig olvastam, automatikusan más dumát képzeltem hozzá, s így is fejeztem be.
a palacsintásnál ugyancsak jó rajzok..de a többi nem tetszik, ezt nem is erőltettem, tehát nálam gyengébb a mangánál, amit azért befejeztem..

sajnálom a Gombot, mert egyből hatással volt rám, s ez nagyon fontos, hogy az első pár másodpercben mennyire tud hatni rám valami, tehát szuper indítás..puff, vége.
ja, eszembe jutott egy vicc, a kérdés inkább Chaveznek szól, de bárki válaszolhat rá:

Hogy hívják Japánban, a liftet?

Nemtom. Elevátor-szan? :/

@Chavez: megnyomják a gombot!

@mesko: Huhuhihihaha. Véresre csapkodtam a térdemet a röhögéstől. :)
Kapsz egy bónusz szmájlit is, mert megérdemled: :)

@Chavez: örvendek, hogy ez az egyszer, nem a nyelved kaptam:)

@mesko: Pedig a csajok általában szeretni szokták. :P

@Chavez: :D, erre nem gondoltam.

Eddig éppen csak belenéztem, de imádom a Fanservice-t!*-* (szégyellem magam, de még a 'sima' Randomot nem olvastam, csak most keveredtem id:,,D sürgősen pótolni fogok mndent xx,D)
Eddig a Napvihart olvastam, és nagyon tetszik!*3* Pont nekemvaló, nyomasztó hangvételű, és véresebb alkotás. Az érzések számomra nagyon átjöttek, a rajzolását meg egyenesen imádom!*3* Remélem a történet folytatását minél hamarabb olvashatom majd, addig nekiállok a többinek is!:D

@JigoKuu: Szia Jigokuu! Köszi szépen a kommentet, örülünk hogy tetszik a magazin ;)
A Napvihar rajzolója, Lainess elég elfoglalt mostanság, úgyhogy nem tudni, hogyan fog ráérni a folytatásra. De nemsoká megjelenik egy kötete, addigis érdemes lehet majd abba belekukkantani.

A sima Random egyébként eléggé más világ, szóval ne lepődj meg, ha nem olyasmiket találsz benne, mint a FanService-ben :)

Majd írj még, hogy hogy tetszett az FS többi története ^^

hát én abszolut nem akarok szemétkedni, de már vagy több száz mangát olvastam, és ez gyenge. tartalmilag is gyenge. A napvihar annak meg a rajzolása, egy baráti tanács tanácskozzatok másokkal is.

@Byanina: Talán pont az a baj hogy túl sok mangát olvastál :)
Ezek itt nem teljesen mangák, inkább mangák által ihletett képregények (vagy mangakedvelő képregényrajzolók képregényei).
Persze ha konkrétabb kritikád is van, szívesen olvasnánk. Mindenképp szeretnénk ugyanis javítani még a tartalmat, minőséget a következő számra; elismerjük hogy nem tökéletes még az anyag.

Azt mindenestre nem hisszük, hogy gyenge lenne, már csak azért sem, mert a magazin tartalmát adó 5 író/rajzoló közül hármat jelöltek már valamilyen képregényes munkájáért a magyar képregényes elismerésre, az Alfabéta-dírja, egyikük pedig már meg is kapta két éve.

Ja és mellesleg folyamatosan tanácskozunk másokkal, de köszönjük a tanácsot.