Random Képregények

Vasárnap reggel. Még el sem hagytam a Mammutot, még nem is látom a Millenárist, de már elsétál mellettem egy fickó hóna alatt egy halom képregénnyel. Ekkor még tíz óra is alig múlt, egyesek aztán gyorsan végeztek...

A fesztivál helyszíne ugyanaz, mint tavaly is: a Teátrum. Nagy is, szellős is, világos is, lehet ülni is, lehet állni is, szóval tök jó, nincs vele gond. Illetve így a nyitásra érkezve felfedeztem egy másik előnyét: az előtte lévő dombok és színpad tök jól eltakarja a bejárat előtt kígyózó sort, ergo az ember egészen legutolsó pillanatig izgulhat, vajon, mi is fogja itt őt várni. A sor negyed órával tíz után körülbelül úgy az épület sarkáig ért – és ekkor még növésben volt.

Ez főként azért okozott nekem gondot, mert szerettem volna megnézni A Hívó című kisfilmet, aminek ez a rendezvény volt a premierje. Nos, odakint szobrozva sajnos el kellett fogadnom, hogy lemaradok róla… Hát ez van, na mindegy, vontam meg a vállamat. Persze zárás előtt utolsó programként ismét levetítették, de addig azért nem igazán szándékoztam a Millenárisban maradni.

A bejutás egyébként pont ugyanolyan pozitív volt, mint tavaly: ismét egy halom képregényt nyomtak az ember kezébe. Az enyémbe konkrétan két Fantastic Four-t, egy Fekete-fehér Képregényantológia 6.-ot, illetve valami mangát is, amit most elő kellene keressek, hogy megnézzem a címét. Nos igen, a keleti képregények nem épp a stílusom :)

A belső tér elrendezése úgy nézett ki, hogy amint belépett valaki a bejáraton, máris szembe találta magát egy hordányi, egymás hegyén-hátán heverő Walking Dead képregénnyel. És úgy láttam, igen sokat itt meg is álltak venni egyet.

A Teátrum belseje dél magasságában

A következő dolog, amit kiszúrtam, hogy a színpadon még csak az 501-es légióval megtámogatott fesztivál megnyitó ment – ergo elcsúsztatták kicsit a dolgokat, ergo nem késtem le A Hívót, juhú.

Na de mielőtt még elkezdődött volna, gyorsan tettem egy kört a teremben. Trillian, 5panels, az összes hazai kiadó, amcsi képregények, rajzolós sarok a gyerekeknek, plüss Boba Fett és AT-AT lépegető, akciófigurák, western Batman figura, Kocsmáros Pál bögre, csak hogy felsoroljak pár dolgot, ami megmaradt bennem.

Aztán közben elkezdődött A Hívó is. Nos, az biztos, hogy ez a vetítés nem volt korábban elpróbálva, merthogy kezdetnek még csak a lámpákat sem kapcsolták le a színpad felett – ami mondjuk egy noir beütésű filmnél nem biztos, hogy nyerő ötlet. Aztán a vetítést követő interjú alatt Odegnál Róbert felállt, hogy mutat a pár in-progress képet a kisfilmjéből… aztán bejelentette, hogy mégsem, majd a következő vetítésnél. Hm…

Ami még feltűnt, és talán ez a hely egyetlen hátránya: a színpadi programok, beszélgetések, előadások elég hangos háttérzaj szintjére esnek vissza az árusok és egyéb elemekkel való beszélgetés közben. A fesztivál ezen részén kicsit még lehetne csiszolni, és akkor talán nem teli torokból üvöltve kellene megkérdezni azt a másiktól, hogy: TETSZETT AZ ÚJ VASEMBER?

Egy Gépjárómű 2-t dedikáló Budai Dénes

A fő attrakció persze ismét az Alfabéta díj átadása volt, idén össz-vissz két kategóriában: kép-sor és kép-regény. Előbbit Csordás Dániel blogja nyerte, utóbbit pedig a Slusszkulcs Klán. Rajtuk kívül még Fazekas Attila markába nyomtak egy Korcsmáros Pál díjat. A nyertesekkel készült interjúkat bárki megtekintheti az Ekultura Youtube csatornáján (Az új feltöltéseik között már csak azért is érdemes szétnézni, mert többek között Budai Dénest is mikrofonvégre kapták).

Nos, röviden, tömören ez volt számomra az idei képregény fesztivál. Idén sem bántam meg, hogy kimentem, és valószínűleg jövőre sem fogom kihagyni, hacsak addig nem söpör el mindent egy földrengés, van cunami, vagy egy eddig még ismeretlen kór.

Szólj hozzá!

Címkék: fesztivál